Vámos Miklós: Írók egymás közt

A könyv, tudjuk, egyszerre közvetítés és közvetettség. Közvetítés, hiszen a könyv révén az író elvben végtelen számú olvasóhoz képes „szólni”, mégpedig szinte kivétel nélkül olyanokhoz, akikhez a (fizikai) hangja sohasem juthatna el.

De közvetettség is, kölcsönös jelenléthiány: amikor a könyvet írják, az olvasó nincs jelen, amikor viszont olvassák, az író van távol. A könyv "kitakarja" íróját olvasója, olvasóját írója elől: író és olvasó láthatatlanok egymás számára, s egymás fizikai létezésére is csupán következtetni tudnak, a közvetett bizonyíték (a könyv) alapján.

Ám az olvasóban - és, gondolom, az íróban is - él az atavisztikus nosztalgia az ősi elbeszélői helyzet, a szóbeliség iránt, amikor "író" (a mesélő) és "olvasó" (a hallgatóság) egyaránt jelen van, mégpedig egymás számára érzékileg megtapasztalható módon. Az olvasót a nyomtatott könyv révén terjedő irodalom fél évezrede után is érdekli az író személye: a szerző halálára és hasonlókra vonatkozó elméletek őt hidegen hagyják, s nem kíváncsi a műben artikulálódó szerzői Én és az író köznapi személyisége közötti szubtilis megkülönböztetésekre sem. Látni és hallani akarja szerzőjét, s ha lehet, fizikai közelségébe igyekszik kerülni. Azaz szerzői estekre, felolvasásokra, könyvheti dedikálásokra és hasonlókra jár.

"Író-olvasó találkozó" volt valamikor az ilyen rituális alkalmak összefoglaló neve. A szertartás ma is él, s hogy mennyire, erre Vámos Miklós nagy sikerű beszélgetéssorozata volt a példa. Az írókkal közönség előtt folytatott beszélgetésekből, melyek 2005-2006 során zajlottak a Nyugati téri Alexandra Könyvesházban, televíziós felvételek készültek. Közülük most hat beszélgetés megvásárolható egy kétlemezes DVD-kiadványon.

"Írók egymás közt" az összefoglaló cím, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az írók - névsorban: Esterházy, Konrád, Nádas, Spiró, Závada - nem "egymás közt" közlekednek, hanem mindegyikük külön-külön egyetlen íróval, Vámos Miklóssal. (Sőt az egyik alkalommal ez az egyetlen író van "egymás közt": Gergely Ágnes betegsége miatt nem tudott eljönni, ezért aztán Vámos önmagával beszélgetett egy órácskát.)

A közönség láthatólag élvezte a beszélgetéseket, figyelt és nevetett, akadt olyan néző is, aki közbeszólt, az egyik beszélgetésbe egy kisded gőgicsélt bele elfogulatlanul. Az írók is szemlátomást jól viselték a dolgot, Vámos kérdéseit gondosan megválaszolták, vagy ha ki akartak térni a válasz elől, mindegyik a maga külön - és érdekes - módján tette ezt. Szakmai szemmel nézve is sok érdekesség hangzott el írói munkamódszerekről, az írói létet megszabó közállapotokról és hasonlókról, bár falrengető felismerésekkel nem lett senki gazdagabb. Érdekes igazán az író fizikai jelenléte volt: milyen a hangja, hogyan ül a székben, izeg-mozog, gesztikulál vagy nyugodt. Spiró higgadtan magyarázott, Esterházy komédiázott, Nádas introspektíven meditált, Závada esendően kedvesre vette a figurát, Konrád komótosan bölcselkedett, Vámos pedig, önmagával beszélgetvén - hát, ahogy szokta, ismerjük.

Egy-egy órára most egy másfajta közvetettségnek, a DVD-nek a segítségével felidézhetjük az eredeti estek közvetlenségét, persze így is némi távolságból. És van némi értelme, hogy felidézhetjük. Akárhogy is, de vágyunk a szerzőre, szükségünk van létére és jelenlétére - ám remélhetőleg mégsem csupán azért van rá szükségünk, mert (ahogy Esterházy fogalmazta Vámos egyik kérdésére) "ha nincs szerző, hát akkor csak ez az unalmas olvasás marad".

Alexandra, 2 DVD, 4499 forint

Takács Ferenc

Eredeti cikk